Katasztrófavédelmi osztályba sorolás


Az egyes veszély-, illetve katasztrófahelyzetek hatékony megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében 1995-ben először került sor hazánk településeinek polgári védelmi szempontú besorolására. Az elmúlt 10 év eseményei, elsősorban a természeti eredetű veszélyforrások megváltozása (pl. szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása), a lakosságot érintő új kockázatok beazonosítása szükségessé tette a korábbi besorolási rendszer felülvizsgálatát.

A 2010 októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa is alátámasztja az új megközelítés szükségességét, azt, hogy a települések besorolását az adott területre jellemző, valós kockázat becslésen alapuló kockázatokhoz kell igazítani. Ennek érdekében olyan rugalmas szabályozást kell kialakítani, amely követi a természetes és épített környezetben bekövetkező változásokat.

A korábbi besorolási rendszer merev szabályozásával, az alapvetően honvédelmi kockázatokra épülő veszélyeztetettségi rendszerével ellentétben a 2012. január 1-jén hatályba lépett, az egységes katasztrófavédelmi rendszert létrehozó jogszabályok, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.), valamint a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (Kat. Vhr.) teljesen új alapokra helyezik a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és az elégséges védelmi követelményeket.

A megújult szabályozás lényege, hogy minden egyes településre a valós helyi sajátosságokra jellemző veszélyeztető hatások felmérésével, az elvégzett egyedi kockázatbecsléssel kell a katasztrófavédelmi osztályba sorolást (3 osztály) meghatározni. A Kat. Vhr. meghatározza a kockázatbecslés fogalmát is, mely a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamatát jelenti.

 

A TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI

A megye területén található valamennyi települést az elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba (I-III. osztály) kell sorolni.

A települések besorolását az országos tapasztalatok figyelembevételével kell végrehajtani.   

  1. Kockázatazonosítás:

A kockázatazonosítás során az adott településen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni.

Veszélyeztető hatások:

Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek

  1. árvíz
  2. villámárvíz
  3. belvíz
  4. helyi vízkár
  5. rendkívüli időjárás
  6. földtani veszélyforrások:

fa) földrengés

fb) földcsuszamlás

fc) beszakadás

fe) talajsüllyedés

ff) partfalomlás

 

Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek

a) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem

b) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata

c) távolság nukleáris létesítménytől:

ca) atomerőműtől

cb) kutatóreaktortól

d) közlekedési útvonalak és csomópontok:

da) veszélyes áruk szállítása

db) jelentős forgalom

e) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények

Egyéb eredetű veszélyek

a) felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége

b) humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány

c) a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség

Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok

a) a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

b) a közlekedés sérülékenysége

c) a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

  1. Kockázatelemzés és értékelés

A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó veszélyeztető hatások következményeit, illetve a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát). Több veszélyeztetettség esetén figyelembe kell venni azok egymásra gyakorolt hatásait.

  1. A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása

A településeket az azonosított veszélyeztető hatások következményei, az események bekövetkezésének gyakoriság alapján, a kockázati mátrix felhasználásával három osztályba kell sorolni.

A katasztrófavédelmi osztályok meghatározása a kockázati mátrix útján:

 

Hatás

Bekövetkezési gyakoriság

Ritka

Nem gyakori

Gyakori

Nagyon gyakori

 

Nagyon súlyos

 

II. osztály

II. osztály

I. osztály

I. osztály

 

Súlyos

 

III. osztály

II. osztály

II. osztály

I. osztály

 

Nem súlyos

 

III. osztály

III. osztály

II. osztály

II. osztály

 

Alacsony mértékű

 

III. osztály

III. osztály

III. osztály

III. osztály

 

A bekövetkezési gyakoriság besorolási elve az alábbi:

  1. Ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik;
  2. Nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül;
  3. Gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (3) éven belül;
  4. Nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször.

A veszélyeztető hatások szintje:

  1. Nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó vagy visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, illetve súlyos anyagi következményeket okozó esemény;
  2. Súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény;
  3. Nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény;
  4. Alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye.

Anyagi károk meghatározása:

  1. Nem jelentős anyagi kár: az adott település az eseményt helyi szinten kezelni tudja, nem szükséges egyéb források igénybevétele;
  2. Anyagi kárral járó: területi, központi forrás igénybevétele szükséges, de a kár nem éri el a nemzetgazdasági szintet;
  3. Súlyos anyagi következményeket okozó esemény: nemzetgazdaságra hatással bíró, több milliárdos, súlyos anyagi kár.

Környezetkárosodás mértékének meghatározása:

  1. Visszafordíthatatlan környezetkárosodás: a környezetkárosodás hosszú távon is befolyásolhatatlan, kárelhárítási, kármentesítési tevékenységgel sem fordítható vissza károsodás;
  2. Visszafordítható környezetkárosodás: a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell bevezetni, melynek keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni, amivel a károsodás megszüntethető és visszafordítható.

4. A Kat. vhr-ben meghatározott sorolási osztály kritériumai

I. osztályba kell sorolni:

  1. az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében;
  2. a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem (veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem) által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek;
  3. a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján I. besorolást kapják;
  4. területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.

II. osztályba kell sorolni:

  1. az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3–30 km közötti területen lévő);
  2. a Kat. IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek;
  3. a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a II. besorolást kapják.

III. osztályba kell sorolni:

  1. a Kat. IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek;
  2. a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a III. besorolást kapják.