Földrengés veszélyeztetettség




A megye területéről az első rengést 1739-ben jegyezték fel. E rengés fészke Nagykörös (a megye közvetlen határán lévő város) környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy 50 –os intenzitású rengést. Az 1911-es főrengés kipattanásáig 84 rengés keletkezett a vizsgált területen, elsősorban Kecskeméten, vagy annak közelében (Méntelek, Kerekegyháza, Fülöpháza, Izsák, Helvécia, Kunszállás, Szentkirály körvonalon), de Kecskemét, Lajosmizse és Kiskunfélegyháza is szerepel a katalógusokban.
 
A főrengés keletkezése után, a kecskeméti forrás dominanciája mellett, a Nagykörös-Kecskemét együttes említésén kívül néhány kisebb Kecskemét környéki település is jelentett földrengéseket. Később Kecskemét NY-i és D-i része aktivizálódott. A legutóbbi időkben egyre gyakrabban jelentenek 3, 5o- 5o-os intenzitású földrengéseket.
 
A földrengésekről készült feljegyzéseket és a Magyar Tudományos Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet által végzett földtani tanulmányokat vizsgálva megállapítást nyert, hogy megyénkben több díszlokációs vonal (törések, rátolódások, vetődések, antiklinális, szinklinális) található, illetve az elmúlt 100 évben 20 rengés fészke (epicentruma) a megye, különböző területein alakult ki. A fészekből kipattant földrengés epicentrális erőssége az MSK-64 intenzitás skála alapján 2o – 9o között mozgott. A tanulmányok tükrében kijelenthető, ha az adott területen a történelmi adatok alapján például előfordult már 8-os rengés, úgy a jövőben ilyen, vagy megközelítőleg ilyen erősségű rengésekre számíthatunk.
 
Az adott területen végbement infrastrukturális fejlődések véget a földrengés okozta károk jelentősen, megnövekedhetnek. Az érintett területeken, de elsősorban Kecskeméten, illetve Kiskunfélegyházán a lakosság túlnyomó része, mintegy 80 %-a 8-10 emeletes lakóházakban, lakótömbökben él. A lakások szerkezeti kialakítása (előre gyártott mélyalapozás nélküli panel szerkezetű) és kivitelezése során nem vették figyelembe a terület földtani jellemzőit, így azokat, rezgést tompító gördülő elemekkel nem szerelték fel. Egy esetleges rezgés következtében e lakások, életkorúk és szerkezetük miatt kb. 80-85 % - ban romosodnának. A lakáskárok hatásán kívül további közmű károkkal és egyéb másodlagos hatásokkal kell számolni. Az elmúlt évek során Kecskemét és vonzáskörzetében megtörtént a közműhálózat 100 %-os kiépítettsége, közúthálózat fejlesztése (autóutak, autópályák, nemzetközi összekötő utak), valamint a megye lakosságának fő megélhetési forrását biztosító ipar (gyárak, üzemek) melyek nem nélkülözik a veszélyes és egészségkárosító anyagokat. A földrengés által okozó másodlagos veszélyeztetettség hatását pontosan felmérni nem lehet, de előzetes számítások alapján a másodlagos hatások – az uralkodó szélirány és domborzati viszonyok figyelembevételével – a szomszédos Pest, Csongrád és Békés megye lakosságára is kihatással van.
 
A megye földrengés által veszélyeztetett települései 11 db, elsősorban - Kecskemét, Kerekegyháza, Ágasegyháza, Ballószög, Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Kunszállás, Városföld, Szentkirály, Nyárlőrinc - a lakosság 24, 7 %-a 140. 649 fő él e területen. Az itt megemlített településeken kell átlagosan 7, 5o – 9o rezgéssel számolni. Rezgések fordulhatnak elő további 7 településen, ahol a lakosság 10 %-a 57. 271 fő él, viszont a rezgések erősége itt nem éri el 7, 5o-t, átlagosan 2o-6o erősségű rezgések várhatok. A megye lakosságának 34, 8 %-a veszélyeztetett a várható fölrengések elsődleges hatásai ellen, és kb. további 20 % -ot veszélyeztet a másodlagos hatás.