Jellemzés




Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje; 568.380 ember él a 8.362 négyzetkilométeren. Délről a szerbiai Vajdasággal szomszédos, nyugatról a Duna, kelet felől a Tisza határolja. A két folyó mentén összesen öt megye kapcsolódik Bács-Kiskunhoz. A Duna mellett Fejér, Tolna és Baranya, míg a Tisza vonalánál Szolnok és Csongrád megye található, északon Pest megye a szomszéd.Ez a térség gyakorlatilag az ország közepe, stratégiai szempontból Magyarország bármely tája felé kiindulópontul szolgálhat. 

Kecskeméten vezet keresztül a Londont Isztambullal összekötő E75-ös főútvonal, áthalad a megyén az a tervezett autópálya is, amely Olaszországból indulva az Orosz Föderációt célozza meg.

Bács-Kiskun megye az ország éléskamrájaként máig megőrizte mezőgazdasági jellegét, némely területen kimagasló eredményeivel, nemzetközi színvonalú termékeivel világhírnévre tett szert.

Ezen vidék, a Duna–Tisza közének kultúrájára a sokszínűség jellemző. Az igazi alföldi ember számára nincs szebb, mint a messze távolba vesző síkság, a táj, a természet és benne az előbbivel harmonizáló épített környezet értéke. Bács-Kiskun megyében egyre nagyobb szerepet kap az értékek oltalmazása. A sok szép, ma is hasznos funkciókat betöltő műemlék épület éppúgy bizonyítja a féltő gondosságot, mint a természet megmentett, ápolt kincsei, másutt fel nem lelhető ritkaságai.

Bács-Kiskun megye több mint ötszázezer lakosa közül 53 % városlakó és 47 % él községekben, kisebb településeken. A települések átlagos népessége a megyében közel 4816 fő; ezen belül a városoké több mint 26 ezer, a községeké pedig 2400 fő. Mindössze 4 olyan település van, ahol a lakosság száma nem éri el az 500 főt, és csak 9 városban laknak 10 ezernél többen. A természetföldrajzi adottságok, valamint a történelmi és gazdaságtörténeti körülmények alakulása folytán az országban Bács-Kiskun megyére jellemző leginkább a külterületi jelleg. A megyében, napjainkban a négy évtizeddel ezelőttinek alig több, mint egynegyedére csökkent a külterületi népesség száma, mára csupán 12 %-a a megye teljes népességének.

Bács-Kiskun megye természeti és civilizációs veszélyeztetettségét vizsgálva megállapítható, hogy ezen a területen a katasztrófák minden típusa és fajtája fellehető.

1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek
•    árvíz
•    belvíz
•    rendkívüli időjárás
•    földtani veszélyforrások:
o    földrengés
o    földcsuszamlás
o    beszakadás
o    talajsüllyedés
o    partfalomlás

2. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek
•    a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem
•    más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
•    távolság nukleáris létesítménytől:
o    atomerőműtől
o    kutató reaktortól
•    közlekedési útvonalak és csomópontok:
•    veszélyes áruk szállítása
•    jelentős forgalom
•    a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények

3. egyéb eredetű veszélyek
•    felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége
•    humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány
•    a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség

4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok
•    a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége
•    a közlekedés sérülékenysége
•    a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége