Kritikus infrastruktúra védelem


A kritikus infrastruktúra általános fogalma

Azoknak a létesítményeknek és szolgáltatásoknak összessége, amelyek bármi nemű meghibásodása, esetleges megsemmisülése súlyos hatással van a környezetre, az emberi életre és vagyonra egyaránt.


Kritikus infrastruktúra kronológiája

2001. szeptember 11. : Fokozottabb terrorizmus elleni intézkedések

2004. március 31. : Új célkitűzés a terrorizmus elleni harcban. A kormány 2004. március 31-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság új Nemzeti Biztonsági Stratégiáját [2073/2004 (III. 31.) kormányhatározat], amely felváltotta a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról korábban érvényben lévő 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározatot.

2004. július-december: Az Európai Bizottság kijelöli az európai és nemzeti infrastruktúrákra irányuló létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP) végrehajtásához szükséges elveket és eszközöket.
A nemzeti létfontosságú infrastruktúrák (NCI-k) védelme
Annak elismerése mellett, hogy az NCI-k védelme a tulajdonosoknak, az üzemeltetőknek és maguknak az EU-tagállamoknak a felelőssége, a Bizottság az EU-tagállamok kérésére támogatást nyújt ezen a területen. A Bizottság valamennyi EU-tagállamot nemzeti védelmi program kidolgozására ösztönzi, mely tartalmazza:
•    az NCI-k osztályozását, amely figyelembe veszi az adott infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése által okozott hatásokat (a kár földrajzi kiterjedését és a következmények súlyosságát);
•    a földrajzi és ágazati kölcsönös függőségek azonosítását;
•    készenléti terv készítését.
Amennyiben különleges szakértelemre van szükség, a Bizottság felállíthat uniós szintű CIP szakértői csoportokat bizonyos jól körülhatárolt kérdések megvizsgálására. Az adott létfontosságú infrastruktúra ágazatától függően a szakértők feladatai a következőket foglalhatják magukban:
•    segítségnyújtás a sebezhető pontok, kölcsönös függőségek és bevált ágazati gyakorlatok azonosításához;
•    a jelentős sebezhető pontok csökkentését célzó intézkedések, valamint teljesítménymutatók kidolgozása;
•    esettanulmányok készítése


2005. november 17: Zöld könyv a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló európai programról. A kritikus infrastruktúra hatékony védelme kommunikációt, egyeztetést és együttműködést igényel úgy nemzeti, mint EU szinten az érintettek részéről – ide tartoznak az infrastruktúratulajdonosai és üzemeltetői, a törvényhozók, szakmai szervezetek és ágazati érdekvédelmi szövetségek, valamint a kormányzat minden szintű képviselői és a lakosság.

2006. december 12: EPCIP irányelv tervezet. 2006. december 12-én a Bizottság javaslatot nyújtott be az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosításának és kijelölésének irányelvére valamint egy annak értékelését szolgáló közös megközelítésre, hogy szükséges-e ezen infrastruktúrák védelmét javítani. Ugyanazon a napon a Bizottság ezt a közleményt is elfogadta. Ezekből a dokumentumokból világosan kiderül, hogy a Bizottság milyen megoldásokat javasol a létfontosságú infrastruktúrák védelmének problémájára az EU-ban.

2011. január 12: EPCIP irányelv végrehajtásának határideje

2012. január: első felülvizsgálat

A kritikus infrastruktúra feladatrendszere

Területi (megyei) szintű feladatok

•     az alapvető és létfontosságú felhasználók kijelölésével kapcsolatos első fokú eljárás irányítása illetékességi területen belül
•     a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúra védelemmel (a továbbiakban: KIV) kapcsolatos feladatok ellátása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve szakmai irányításával
•     a kijelölt alapvető és létfontosságú fogyasztók naprakész nyilvántartásáról való gondoskodás
•    az illetékességi területen belül KIV-et üzemeltetők tapasztalatainak felhasználása a tervezés során
•     a KIV-vel kapcsolatos területi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezése, irányítása, lebonyolítása
•    kapcsolattartás a potenciális KIV-ként azonosított, illetve kiemelt területi informatikai és távközlési szolgáltatókkal
•     a KIV témájú lakosságtájékoztatási programok kialakításában való részvétel

Helyi (települési) szintű feladatok

•    közreműködés a SEVESO II. alá eső veszélyes üzemek által veszélyeztetett településeken élők védelmére vonatkozó tervek felülvizsgálatában
•    összekötő szerep a kritikus infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetői és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi között
•    közreműködés a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos területi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezésében és lebonyolításában, időszakos helyi gyakorlatok tervezése és végrehajtása.


Üzemeltetői feladatok:

•    előzetes kockázatbecslés készítése
•    biztonsági összekötő személy kijelölése
•    üzemeltetői biztonsági terv kidolgozása
•    megszervezi és biztosítja a tulajdonában, üzemeltetésében lévő infrastruktúra működésének védelmét