Mozgósítás


Mozgósítás

Mozgósítás: az a folyamat, amely a polgári védelmi szolgálat elrendeléséről szóló döntéstől a polgári védelmi szervezet kárhelyen történő tevékenységének megkezdéséig tart.

A polgári védelmi szervezetek alkalmazására, a polgári védelmi szolgálat elrendelésére akkor kerülhet sor, ha más szervek (tűzoltóság, mentőszolgálat, vízkár-elhárítási szerv, az érintett üzem baleset-elhárítási szerve) erői, eszközei nem elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, illetve, ha a lakosság, vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt egyébként indokolttá teszi.

A területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezetek, valamint a központi rendeltetésű mentőszervezetek mozgósításának szabályait a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatójának 13/2012. számú utasítása tartalmazza.

1. A mozgósítás elrendelése

A polgári védelmi szervezetek mozgósítását a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján elrendelheti:

  1. a Belügyminiszter, a BM OKF főigazgatója kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű tájékoztatása mellett,
  2. a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a belügyminiszter intézkedése alapján, –vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával –, melyről a BM OKF főigazgatóját egyidejűleg tájékoztatja,
  3. a polgármester, a főpolgármester, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján, – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával,
  4. a munkahelyi polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg és részenként.

Egyidejűleg történő mozgósítás esetei:

  1. katasztrófaveszély megállapításakor, illetve veszélyhelyzet kihirdetésekor;
  2. ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, vagy annak közvetlen veszélye fenyeget, mely egyidejűleg szükségessé teszi minden polgári védelmi szervezet készenlétbe helyezését.

Részenként történő készenlétbe helyezés esetén a polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően - időben tagoltan - a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülhetnek készenlétbe helyezésre.

 

2. A mozgósítás készenléti fokozatai

A területi polgári védelmi szervezetek részére a feladataikra történő felkészítésük és mozgósításuk érdekében a következő készenléti fokozatokat kell tervezni:

a) alapállapot;

b) katasztrófavédelmi készenlét;

c) katasztrófaveszély készenlét;

d) teljes bevetési készenlét.

Alapállapot

Az alapállapot célja létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid reagálású polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását.

Célja:

  1. biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósítási terveinek naprakészségét,
  2. biztosítani a feladatok ismeretét és begyakorlását,
  3. biztosítani a polgári védelmi szervezetek mozgósításának meghatározott időn belüli feltételeit,
  4. biztosítani a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés, a vezetés, az összeköttetés és az együttműködés feltételeit.

Feladatok:

  1. a polgári védelmi szervezetek felkészítése, rendszeres továbbképzése,
  2. a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozása, naprakészségük biztosítása,
  3. a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatása és ellenőrzése,
  4. a mozgósítás biztosítása céljából kijelölt polgári védelmi szervezetek vezető szerveinél a magasabb mozgósítási készenlét időszakában megalakítandó riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozása és működési feltételeik megteremtése,
  5. anyagi-technikai eszközök, objektumok és szolgáltatási igények meghatározása és lebiztosítása, a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítása,
  6. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működéséhez a feltételek folyamatos biztosítása,
  7. a polgári védelmi szervezetek tervezett működési és megalakítási helyeinek kijelölése, azok lebiztosítása, a vezetési feltételek biztosítása, valamint a technikai eszközök fogadásának megteremtése,
  8. a megalakításra kerülő polgári védelmi szervezetek személyi állomány adatainak és alkalmazhatóságának naprakészen tartása,
  9. a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítése,
  10. a megalakított szervezetek parancsnoki állományának, a speciális eszközök kezelőinek gyorsított ütemű felkészítése.

 

Katasztrófavédelmi készenlét

A katasztrófavédelmi készenlét a megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit.

Célja: Mindazon további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.

Feladatok:

  1. a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása,
  2. a különböző körletek és helyhez kötött polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése és rendeltetésszerű használatra való előkészítése,
  3. a riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése, a meghatározott infokommunikációs rendszerek aktivizálása, a katasztrófariasztás elrendelésének vétele és továbbításának megszervezése,
  4. a polgári védelmi szervezetek megalakítása, annak személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése,

Katasztrófaveszély készenlét

A katasztrófaveszély készenléti fokozat a reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolásához, illetve akkor, ha azt a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme egyébként indokolttá teszi.

Célja: A katasztrófaveszély készenléti fokozat célja mindazon rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.

Feladatok:

  1. a fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése
  2. készenlétbe helyezettek berendelése;
  3. az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás megszervezése;
  4. állomány tájékoztatása;
  5. a készenlét jelentése.

Teljes bevetési készenlét

A teljes bevetési készenlét a polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata, amely akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása. Ekkor már a kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra.

Célja: A teljes bevetési készenlét fokozat elrendelését követően mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a különböző tervekben foglalt, illetve a kialakult helyzetben jelentkező feladatok végrehajtását.

Feladatok:

  1. az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálása és az előkészített intézkedések végrehajtása, a vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása,
  2. a kijelölt polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése,
  3. a kijelölt vezetési-irányítási helyszínek teljes személyi és anyagi feltöltése, működőképességük folyamatos fenntartása,
  4. a mozgósított állomány munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesítése, elsősorban az alkalmazás során bekövetkezhető balesetekre vonatkozóan,
  5. a mozgósított állomány részére gyorsított ütemű felkészítés megtartása, az egység rendeltetéséből adódó feladatok ellátásáról, a kialakult veszélyeztetésről,
  6. a meteorológiai adatok folyamatos nyilvántartása, alárendeltekhez történő eljuttatása,
  7. a helyhez kötött polgári védelmi célú – arra kijelölt – létesítmények berendezése és igénybevételre történő előkészítése,

3. Magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés

A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés elrendelésének jogosságáról minden esetben meg kell győződni.

Az elrendelés történhet:

- a BM OKF és alárendeltjei ügyeleti rendszerén keresztül;

- a polgári védelmi igazgatás riasztási rendszerén;

- személyesen (vagy a jogosultak által aláírt megbízólevéllel ellátott személyek útján) szóban, illetve írásban;

- a médiaszolgáltatókon keresztül.

A mozgósítás időnormái:

Polgári védelmi szervezetek

készenlét (óra)

A készenlét (működési készség) elérésének helye

katasztrófa- védelmi

katasztrófa

veszély

teljes bevetési

GYORS

12 órás készenlétű

+ 8

+ 10

+ 12

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken.

RÖVID

24 órás készenlétű

+ 16

+ 20

+ 24

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken.

 

A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult.

Gyors készenlétű (12 órán belüli) szervezetek: irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított polgári védelmi szervezetek:

- adott katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt pv. szervezetek egyes szakalegységei;

- riasztó részlegek beosztott állománya

- katasztrófahelyzetben érintett közfeladatot, közszolgáltatást ellátó munkahelyi pv. szakalegységek állománya

Rövid készenlétű (24 órán belüli) szervezetek: azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors készenlétű szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók.

  4. A mozgósítást elrendelő dokumentum

A mozgósítási utasítást tartalmazó iratot a következő minta alapján kell elkészíteni:

a)

CÍMZETT

Példa település polgári védelmi szervezete

b)

MOZGÓSÍTÁS

Katasztrófavédelmi készenlét

c)

FELADAT *

111, 122-126, 701-708.

d)

 

IDŐ

2016. július 4.

e)

ELRENDELŐ

Példa település polgármestere

f)

ADTA

XY (név), Példa település polgármesteri hivatala,

2016. július 4. 13.40

g)

VETTE

VZ (név), Példa település pv. parancsnoksága,

2016. július 4.13.42

 

A címzett aláírása:

 

 

 Az elrendelésre jogosult aláírása:

 

 

       

 5. Mozgósítási terv

A mozgósítási terv a veszélyelhárítási tervrendszer része.

A mozgósítási terv tartalmazza:

  1. az elrendelésre jogosultak neveit,
  2. az elrendelés feltételeit,
  3. a települési parancsnokságok állományának kiértesítési rendjét,
  4. a 24 órás szolgálat feladatait,
  5. az elrendelés módját,
  6. a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként.

A mozgósítási terv alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a veszélyelhárítási terv adattárában szerepeltetni kell a következőket:

  1. a döntések meghozatalához szükséges legfontosabb adatokat, tényeket,
  2. a polgári védelmi szervezetek állományát, technikai eszközeit, anyagi ellátottságát,
  3. az egyes feladatok kapcsán igénybe vehető, különösen fontos szakemberekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, valamint
  4. értékeléseket.

A mozgósítási terv adatait, valamint a veszélyelhárítási terv adattárát módosítani kell:

  1. ha a szervezetekben, az állományban változás következett be,
  2. ha az igénybe vehető technikai eszközökben változás állt be,
  3. ha a nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében változás történt,
  4. ha a megalakítási-, működési helyek, körletek megváltoztak.

Mozgósítási tervet készít:

  1. a fővárosban és a megyékben a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi igazgató közreműködésével;
  2. településeken a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltségvezető közreműködésével;
  3. a gazdálkodó szervezeteknél a szerv vezetője.

Az értesítési feladatokkal az erre a célra kijelölt állományt, valamint a szervezetek saját állományát kell megbízni.

A mozgósítási terv nem minősített irat.

A mozgósítási tervet az ellenőrzésre jogosultak, a szolgálati elöljárók teljes egészében, a szakmai elöljárók szakterületüket érintően ellenőrizhetik.

A készenlét időben történő elérése érdekében rendszeresen gyakorlatokat kell tartani.

A gyakorlatot elrendelheti valamennyi pv. szervezet részére a Belügyminiszter a BM OKF főigazgató kezdeményezésére, illetve illetékességi területén a polgármester. A polgári védelmi szervezetek személyi állományának felkészítésével el kell érni, hogy képesek legyenek a mozgósítási készenléti fokozatok feladatainak normaidőn belüli végrehajtására.