Önkéntes járási mentőcsoportok


Az integrált katasztrófavédelmi rendszeren belül működő polgári védelem eszköze a széles értelemben vett közbiztonság fenntartásának, s jelentős a szerepe a nemzetgazdaság működőképességének megőrzésében. A szakterület mindehhez a kockázatok beazonosításával, a tervszerű megelőzéssel, a váratlan helyzetekre való felkészüléssel, az önvédelmi képesség fokozásával, és nem utolsó sorban az erők és eszközök többszörözésével járul hozzá. A tavalyi év mérföldkőnek bizonyult a védekezés „társadalmasításában”. Ez egyrészről a történelmi dunai árvízi védekezés során tapasztalt nemzeti összefogásban, másrészről a mind nagyobb számban létrejövő önkéntes mentőszervezetek formájában öltött testet.

A hatékony megelőzés, felkészülés és beavatkozás alapja, hogy az esemény kezelésében érintett szervek, szervezetek ismerjék a települések valós veszélyeit. A szakterület még 2012-ben, valamennyi veszélyeztető hatás figyelembevételével azonosította a települések kockázatait, és valós veszélyeztetettségük alapján osztályba sorolta őket. (A besorolást évente vizsgálják felül.)

Azért, hogy a megye és a járások rendelkezzenek önmentő képességgel, a települések besorolásának figyelembe vételével a területi rendeltetésű Petőfi Mentőcsoportot követően Bács-Kiskun megye mind a 11 járásában önkéntes járási mentőcsoport alakult. A járási mentőcsoportok a megyében összesen csaknem 300 tagja tehát helyben képes szükség esetén reagálni, hatékonyan és gyorsan kiegészítve a hivatásos erők képességeit.

A mentőcsoport komponensekből áll, melyek a következőek:

  • Vezetési komponens;
  • Műszaki és kárfelszámoló komponens;
  • Kutatás-mentési komponens;
  • Elsősegélynyújtó komponens
  • Logisztikai komponens

Vezetési komponens feladatai:

  • A mentőcsoport riasztási, értesítési rendszerének kialakítása, működtetése, alkalmazásának megtervezése, megszervezése.
  • Alkalmazás során a szervezeti egységek szakmai irányítása, kapcsolattartás a mentést irányító, vezető szervekkel, a mindenoldalú biztosítás megszervezése.
  • A lakosság tájékoztatási, riasztási feladatokban, menetbiztosítási és rendfenntartási feladatokban való közreműködés más döntéshozó és együttműködő szervekkel.

Logisztikai komponens feladatai:

  • A káresetek felszámolásához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok és berendezések szükség szerinti biztosítása.
  • Folyamatos kapcsolattartás, információegyeztetés komponensek vezetőivel.
  • Váltás, étkeztetés, pihentetés lehetőségeinek megszervezése.
  • Kapcsolattartás a parancsnokság és a helyi önkormányzat polgármesterével.
  • Kapcsolattartás a helyi karitatív és egyéb együttműködő szervezetek vezetőivel.
  • Kapcsolattartás az írott és elektronikus média képviselőjével.
  • Lakossági tájékoztatók készítése.

Műszaki és kárfelszámolási komponens feladatai:

  • A riasztás vétele után a feladat jellegének megfelelő csoportosításában a meghatározott technikai felszerelésekkel gyülekezés a megalakítási helyen.
  • A megalakítási helyen a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése, feladat pontosítás, szükség esetén speciális és gyakorlati gyorsított ütemű felkészítés.
  • A vízkár-elhárítási feladatok megkezdése és végrehajtása a feladat jellegének megfelelően, (védműépítés, szivattyúzás stb.)
  • rendkívüli időjárási kapcsán keletkezett károk kapcsán ideiglenes helyreállítás, útra dőlt fák eltávolítása stb.
  • A vízkár-elhárítási feladatok helyi szakmai irányító iránymutatásai alapján történik.
  • Részt vesz továbbá a szükséges kimenekítési, érték- és életmentési, táborépítési, megvilágítási, egyéb műszaki feladatok végrehajtásában.

Egészségügyi komponens feladatai:

  • Közvetlenül a káreseményhez települve a legsürgősebb beavatkozások elvégzése, elsősegély-nyújtási feladatok ellátása.
  • A kórházba szállításra váró, ellátott betegek felügyelete.
  • A mentésben résztvevő személyek egészségügyi biztosítása.