Építésügyi szakhatósági eljárások





Építésügyi hatósági eljárások

 

  1. Eljáró szakhatóság

Elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság

Másodfokú tűzvédelmi szakhatóság

Általános esetben

Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Ügyintézési határidő:

21 nap

Polgári repülőterek, metró és földalatti vasúti létesítmények, Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei esetébeni

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BM OKF

Ügyintézési határidő:

21 nap

Az első végleges használatbavételig: magas építmények; a 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények; a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények; az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek; a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények esetén, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BM OKF

Ügyintézési határidő:

21 nap

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében

Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BM OKF

BM OKF (korm. rendeletben meghatározott esetekben)

-

Ügyintézési határidő:

21 nap, vagy korm. rendeletben meghatározott határidő

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben

BM OKF

-

Ügyintézési határidő:

21 nap

 

2. Eljárás rendje

  1. A tűzvédelmi szakhatóság a következő építésügyi hatósági eljárásokban működhet közre:
  1. építési engedélyezési eljárás,
  2. összevont engedélyezési eljárás,
  3. az engedély hatályának meghosszabbítási eljárása,
  4. fennmaradási engedélyezési eljárás,
  5. használatbavételi engedélyezési eljárás,
  6. országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás.

         2. A fenti eljárásokban való közreműködésre a tűzvédelmi szakhatóságnak az alábbi esetekben van hatásköre:

  1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,
  2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó:
  1. lakó- és üdülőépület,
  2. nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
  3. összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén,

         c. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek

  1. az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,
  2. az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2,

         d. A több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény.

3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei

  1. A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell a tűzvédelmi dokumentációt.

4. Építési engedélyezési eljárás, összevont engedélyezési eljárás menete

  1. Az építési engedélyezési eljárást és az összevont engedélyezési eljárást megelőzően megtartott egyeztetésen, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, meg kell határozni a következőket:
  1. tűzvédelmi szakhatóságnak van-e hatásköre,
  2. terveznek-e jogszabálynak nem megfelelő, illetve szabványtól, tűzvédelmi műszaki irányelvtől eltérő műszaki megoldást, a jogszabálytól eltérő kialakításra lehet-e eltérést kérni,
  3. a tervezett épület és a szomszédos ingatlanokon meglévő épületek közötti legkisebb tűztávolságot,
  4. azokat a kérdéseket, ahol a tárgyi ügyben a tűzvédelmi szakhatóságnak mérlegelési jogköre van,
  5. meglévő építmény átalakítása esetén az átalakítás mértéke-köre figyelembe vételével az érvényesítendő követelményeket.

      2. A véglegessé vált építési engedély birtokában az ügyfél kezdeményezheti az építési engedély módosítását is mely során a fent leírtaknak megfelelően kell eljárni.

5. Használatbavételi és fennmaradási engedélyezési eljárás

1. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi szakhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az eljárással érintett építmény kialakítása, a felhasznált építményszerkezetek, építési termékek, gépek, berendezések, tűzvédelmi szempontból megfelelnek-e az építésügyi engedélyezési eljárás során benyújtott tervdokumentációnak, jogszabályi előírásoknak, betartandó hatósági engedélyekben foglaltaknak, alkalmasak-e a rendeltetésszerű biztonságos használatra.

2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás során a szakhatósági állásfoglalás kialakításának érdekében a szakhatóságnak helyszíni szemlét kell tartani.

3. Az építési napló mellékleteinek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a véglegessé vált építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció,
  • az ellenőrző hatóságok által készített okiratok,
  • a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat,
  • a felmérési napló,
  • a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók,
  • a tervezői művezető által átadott tervrajzok,
  • a megfelelőség igazolások / teljesítménynyilatkozatok nyilvántartása,
  • a kivitelezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembehelyezési vizsgálati tanúsítványokat, egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok.

4. A kivitelező által biztosított dokumentációk:

  • az elektromos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatáról szóló dokumentum,
  • száraz tüzivízvezeték nyomáspróba-jegyzőkönyve,
  • teljesítménymérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer fali tűzcsapjainak; illetve új telepítésű tűzcsap teljesítményéről (az előírás szerinti egyidejűséggel),
  • kifolyási nyomásmérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapjánál (az előírás szerinti egyidejűségnek megfelelő darabszámú tűzcsap működtetésekor),
  • a tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi biztonságossági követelményeknek való megfelelőséget igazoló iratait,
  • füstmentes lépcsőház mérési jegyzőkönyve – a mérést akkor kell elvégezni, amikor a többi, a nyomásviszonyokat befolyásoló rendszer (pl. folyosói füstelszívás) is üzemképes; a mérés során a többi rendszernek is működnie kell a tűzeseti állapotnak megfelelő vezérléssel, üzemmódban,
  • biztonsági felvonó használatbavételi ellenőrzési irata,
  • mérési jegyzőkönyv a mesterséges füstelvezető, illetve légpótló rendszer elszívó-/légpótló nyílásonkénti teljesítményéről (a tűzeseti vezérlésnek megfelelő egyidejű működésnél kell a mérést elvégezni),
  • mérési jegyzőkönyv a tűzgátló előterek mesterséges szellőztetésének teljesítményéről (a tűzeseti vezérlésnek megfelelő egyidejű működésnél kell a mérést elvégezni),
  • beépített füstelvezető/légpótló nyílások hatásos nyílásfelületének igazolása,
  • mérési jegyzőkönyv a biztonsági világítás megfelelőségéről (az MSZ 1838 szabvány szerinti megvilágítási követelmények teljesüléséről). 

5. Az alkalmazott építési termékek teljesítményének igazolása:

  • az építési termékek teljesítményéről a gyártónak, vagy a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint, a felelős műszaki vezetőnek kell nyilatkozni,
  • a felelős műszaki vezető építési naplóba tett nyilatkozattal igazolja az egyedi, építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék esetében az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését,
  • ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, akkor a felelő műszaki vezető b) pont szerinti nyilatkozattételének feltétele, hogy az igazoláshoz szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vegye,
  • a teljesítmény nyilatkozat alapja lehet harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés, ezek hiányában nem harmonizált nemzetközi szabvány, magyar szabvány, nemzeti műszaki értékelés, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély. 

6. Az alkalmazott építményszerkezetek megfelelőségének igazolása:

A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét, az alábbi módok valamelyike szerint kell igazolni:

  • Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata,
  • a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
  • szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése,
  • a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amennyiben az adott összetételű építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza,
  • az egyes építményszerkezetek tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségének a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja szerinti igazolásának eseteiről és módjáról szóló 55/2013. (X. 2.) BM rendeletben meghatározott esetekben a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.

7. Ellenőrizni kell, hogy a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőség igazolására benyújtott irat, építési naplóbejegyzés a létrehozott építményszerkezetre vonatkozik.

6. Engedély hatályának meghosszabbítási eljárása

  1. Az építési engedély hatályát annak lejárta előtt
    1. az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt,
    2. a megkezdett építési tevékenység esetén legfeljebb két alkalommal, egy-egy évvel hosszabbítható meg.
  2. Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg.
  3. Az 1. a) pont, valamint a 2. pont szerinti esetben az engedély akkor hosszabbítható meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
  • nem változtak meg, vagy
  • megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint ­az engedély feltételeként előírva teljesíthetők.

4. Az 1. b) pont szerinti esetben meghosszabbítható az engedély akkor is, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha

  • az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább szerkezetkész, vagy azt meghaladó állapotban van, és
  • az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
  • az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült, és
  • a 2016. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új, nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület esetén a meghosszabbított hatály határnapja nem haladja meg az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott határnapot, vagy
  • az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot.

5. Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de

  1. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e, –, kivéve a 2016. január 1-jét megelőzően engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű új épület építési engedélyét, ha hatályának meghosszabbítása meghaladná a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott határnapot,
  2. a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti.