Március 1. – a polgári védelem nemzetközi világnapja

2021. március 01. 17:33

A polgári védelem nemzetközi világnapjának tiszteletére koszorúzást és ünnepséget tartottak március elsején a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A rendezvénybe a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok számítógépes rendszeren keresztül kapcsolódtak be.

Az ünnepség keretében a főigazgatóságon és az igazgatóságokon többen elismerést vettek át, amelyet a virtuális ünnepség többi résztvevője online kapcsolaton keresztül követett figyelemmel.

A katasztrófavédelem munkájának segítése, támogatása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Soós Lajos főigazgatói ajándéktárgyat vehetett át.

Soós Lajos ügyvezető által vezetett gazdasági társaság 20 éve vesz részt Baja város és a térsége területén végrehajtott árvízi védekezésben, illetve a rendkívüli havazás következményeinek felszámolási feladataiban. Lelkiismeretessége, pontossága, szakértelme, szorgalma minden alkalommal nagyban elősegítette a sikeres védekezési munkálatokat. Alapító tagja – a Kft. személyi állományával és gépparkjával – a Sugovica Járási Önkéntes Mentőszervezetnek. Aktívan részt vesz a mentőszervezet állományát rendszerbe állító és minősítő, majd az ismétlő gyakorlatain. Káresemények felszámolása során kiemelkedő, önkéntes szerepet vállal. Személyes hozzáállásával közelebb hozta a lakosságot és a katasztrófavédelmi szerveket egymáshoz, ezzel kivívta a hivatásos állomány és a polgári lakosság elismerését.

 

A Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet 1991. februári közgyűlése - a Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március elsejei megalakulására emlékezve - minden év március elsejét jelölte ki a Polgári Védelem Világnapjának megünneplésére. Az első Polgári Védelmi Napot 1992- ben tartották. A lakosság védelme azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, hiszen mindig éltek társaikért felelősséget érző, segítőkész emberek.

A légi támadó eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméletek megszületése, a hadseregek állományába tartozó repülőeszközök nagy mennyisége, a repülőkkel megoldható különféle feladatok a 30-as évek közepére már a civil társadalom számára is nyilvánvalóvá tették, hogy egy új háborúban a levegőből nemcsak a csataterekre, hanem a hátországra is csapás mérhető. Egy újabb világégés esetén a hátország élete sem lesz háborítatlan, mert a repülőeszközökkel az is elérhető, sőt bizonyosan célterületté válik. Az I. világháborút követően a 20-as évek végére, a 30-as évek elejére a legtöbb európai országban a kor kihívásaira reagálva megalakították az első állandó légoltalmi szervezeteket. Magyarországon erre a trianoni békeszerződés szigorú kötöttségei miatt, csak 1935-ben került sor. Ekkor jelent meg első ízben Törvényi előírás mely szerint minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár 60. életévéig, nemre való tekintet nélkül, légoltalmi kötelezettség alá esett. Ezen kötelezettség alapján beosztható volt légoltalmi szolgálatra, kiképzéseken, gyakorlatokon kellett részt vennie, valamint mozgási szabadságában korlátozható volt. Ebben az időszakban gyors ütemben zajlott a háborús feladatokra való felkészülés, légoltalmi szervezetek létrehozására elsősorban a veszélyeztetett városokban, üzemekben, vállalatoknál, és intézményeknél került sor. A társadalmi indíttatású, önkéntes mozgalom csak 1937-ben kezdődött meg a Légoltalmi Liga megalakulásával, mely a lakosság mozgósítására és tájékoztatására fektetett hangsúlyt.

A II. Világháború során, hazánk hadba lépését követően a bombatámadások megindulása után a légoltalom gyorsan és hatékonyan szervezte meg mindenütt a mentést, kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást. A háborút követően, a hidegháború, a két pólusra szakadt világ határozta meg a légoltalmi, majd utódja a Polgári Védelem feladatait. A rendszerváltást követően kérdésessé vált a polgári védelem szükségessége és felmerült a szervezet felszámolása. A döntéshozók fennmaradása mellett tették le a voksukat. 

A polgári védelem 2000-es években történő fennmaradásának indoka abban a felismerésben rejlett, hogy a történelmi előzményekhez hűen akkor és jelenleg is fő feladata a felkészítés, a tájékoztatás, az emberi élet, a lakosság és az anyagi javak védelme, a helyreállítás. Korunk veszélyforrásai egyre változatosabbá és kiszámíthatatlanabbá váltak, melyek jellemzően természeti, ipari, infrastruktúrális, civilizációs, társadalmi veszélyek széles tárházát jelentik.

A társadalmunkra leselkedő veszélyek változnak, a feladat azonban maradt, mely az önkéntes, a köteles és a hivatásos szervezetek összefogása, elődeink megszerzett tapasztalatának felhasználása, a rendelkezésre álló technológia széleskörű bevonása az emberi élet az anyagi javak védelme érdekében.

 

Fotó: Kovács Andrea tű. főhadnagy

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap