Véradók – Hétköznapi Hősök
2020. október 15. 09:46
Másokért való önzetlen tenni akarás és ifjúság. Egy időben, egy helyen. A véradáson. A mostani véradáson sok fiatal - köztük több első véradó - vett részt. Volt olyan fiatal, aki kísérőként érkezett, de rövid idő múlva már ő is az adatait diktálta a regisztrációnál és izgalommal a tekintetében várta, hogy oda fekhessen a véradóágyra. A tűzoltók mindennapjainak részét képezi az önzetlen segítség, legyen szó életmentésről, anyagi javak védelméről, akár tűzesetnél, akár műszaki mentésnél. A tűzoltók segíteni akarása a napi feladataikon túl is megmutatkozik, hiszen rendszeres, aktív véradóként évente többször is hozzájárulnak Magyarország vérkészletéhez. Ezzel is jó példát mutatva a fiataloknak.
Bács-Kiskun megyében Kiskunhalason, Baján, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten adták vérüket az önkéntesek. A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából - a Magyar Vöröskereszt és a katasztrófavédelem által közösen szervezett véradásokon irányított véradásra is volt lehetőség, hogy Farkas Zsolt tűzoltó főtörzsőrmestert segítsék a levett vérrel. Az összefogás most sem váratott magára, hiszen civilek és tűzoltók összesen száznegyvenkilencen adtak vért a nemes cél érdekében.
A vér nélkülözhetetlen része a gyógyításnak. Élő anyag, semmi mással nem pótolható. Egyetlen véradás három emberéletet menthet meg. Az életmentő, valamint a nagyobb műtétek, és bizonyos életmentő kezelések nélkülözhetetlen feltétele a rendelkezésre álló - beteg vércsoportjának megfelelő - vérkészítmények megléte, felhasználhatósága. Az önkéntes véradások ezeknek a vérkészítményeknek a meglétét biztosítják.
A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapját az ENSZ 1987-ben azért hozta létre, hogy az emberek minden évben megemlékezzenek a természeti katasztrófákról, azok áldozatairól. Emellett cél volt az is, hogy mindezzel felhívják a figyelmet a katasztrófák okaira, arra, hogy a legtöbb katasztrófa emberi behatás közvetett vagy közvetlen következménye, nagy részük elkerülhető, de legalábbis előre jelezhető. Fontos, hogy ne úgy kezeljük ezeket az eseményeket, hogy „velünk ez úgysem történhet meg”! Legyünk tisztában azokkal a veszélyforrásokkal, melyek a háztartásunkra, településeinkre, megyénkre jellemzőek lehetnek (vihar, árvíz, erdőtűz). Amennyiben tisztában vagyunk ezekkel a lehetséges veszélyekkel, sok esetben tudatosan tehetünk a megelőzés érdekében. A felkészültség, a megszerzett ismeret nagymértékben elősegíti az önmagukról és másokról való gondoskodás, valamint a másokért való önzetlen tenni akarás képességét, a felelős gondolkodást.
Fotó: Kovács Andrea tű. főhadnagy
