Vármegyénkben tavaly lakástűzben egy ember halt meg

A lakástüzekben 1 ember vesztette életét, 4 emberrel kevesebb, mint 2022-ben. A kigyulladt lakóházakban 33 ember sérült meg, 1-el kevesebb, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 739 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 231 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás 9 órán és 54 percen át tartott: április 5-én egy családi ház égett Baján. 16 tűzoltó 5 járművel akadályozta meg a lángok továbbterjedését.

A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 7 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A vármegyében a leggyakrabban nyílt láng használata, a fűtési rendszer hibája, elektromos probléma, főzés, dohányzás vezetett tűzhöz. A legtöbbször a konyhában, kéményben, tárolóban és hálóban csaptak fel a lángok.

A 349 tűzzel érintett ingatlan közül csak egyben volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. 

2023-ban 84-szer riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, tizenöttel kevesebbszer, mint 2022-ben. 13 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, öttel többen, mint egy éve. Az év során egy ember vesztette életét vélhetően a mérgező gáz miatt, azonban a vizsgálat még nem zárult le. 

Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Bármilyen nyílt láng forrása lehet a mérgező gáznak, függetlenül attól, hogy fűtenek, főznek, vagy vizet melegítenek vele. A kémény szabálytalan műszaki kialakítása, vagy elhanyagolt állapota is hozzájárulhat ahhoz, hogy szén-monoxid keletkezzen. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, a kémény ellenőrzéséről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.