Kilenc hónap alatt 276 lakástűz volt Bács-Kiskun vármegyében
2024. október 08. 13:39
Az év első három negyedévében összesen 276 lakóépületben keletkezett tűz, huszonhárommal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az év első kilenc hónapjában 4 ezer 273 négyzetméternyi épített terület semmisült meg. A tűzesetek során 23 ember sérült meg, hárommal többen, mint 2023 első három negyedévében. Lakástűzben senki sem vesztette életét Bács-Kiskun vármegyében.
Az első kilenc hónapban a lakóépületekben keletkezett tüzek oltása összesen 185 és fél órát vett igénybe, 552 tűzoltójármű vonult ilyen esethez. A leghosszabb beavatkozás több mint 4 órán át tartott. Mintegy háromszáz négyzetméteres lakóépülethez épített melléképület égett júniusban, Kömpöc településen. A tűz a garázsként használt melléképületben keletkezett, amelyben egy személyautó és kerti gépek voltak. A tűz a főépület tetőszerkezetére is átterjedt. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett a kiskunmajsai, kisteleki, szegedi és kiskunfélegyházi hivatásos, valamint a kiskunmajsai és csólyospálosi önkéntes tűzoltók négy vízsugárral fékezték meg a lángokat. Személyi sérülés nem történt.
A tüzek pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 10 eset kapcsán indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, vagy a fűtési rendszer hibája miatt csaptak fel a lángok. A negyedik helyen a sütés-főzés szerepel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tűzhelyen felejtett étel, olaj is gyorsan tüzet okozhat, hiszen a konyhában elhelyezett gyúlékony anyagokon gyorsan továbbterjednek a lángok. Fontos, hogy sem főzés, sem pedig ételmelegítés közben ne hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyet! A legtöbbször konyhában, hálóban, tárolóban, nappaliban vagy kéményben keletkezett tűz. Az oltást 3 esetben az épületen lévő napelemek, 18 helyen pedig az épületben lévő gázpalackok nehezítették.
A 276 tűzzel érintett otthon közül csak kettőben volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában jeleznek, amikor még van lehetőség a lángokat eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. A lakástüzek áldozatai leggyakrabban egyedül élő idős emberek, ezért idős hozzátartozóinkhoz érdemes olyan füstérzékelőt vásárolni, amely nemcsak hangosan sípol füst esetén, hanem a rokonok okostelefonjára is jelzést küld.
Az első három negyedévben 45 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, öt ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Szén-monoxid nem csak gázkészülékek működtetése közben keletkezhet. Valamennyi nyílt lánggal működő eszköz esetén fennáll a szén-monoxid fejlődésének az esélye akkor, ha nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ez független attól, hogy fával, gázzal, vagy szénnel fűtünk. Ezen eszközök használatakor gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről. Lakásfelújításkor, amikor a régi fa nyílászárókat új, jól szigetelő műanyag ablakokra cseréljük, vagy új berendezést - páraelszívó - építenénk be érdemes szakemberrel megvizsgáltatni a lakás légellátását. Nem elég olykor szellőztetni, légbevezetőt kell az ablakba szerelni. Érdemes otthonra szén-monoxid érzékelőt is vásárolni, és azt a fűtőeszköztől egy-másfél méterre, fejmagasságba elhelyezni. A lejárt szavatosságú szén-monoxid-érzékelőt le kell cserélni.