Tudományos konferencia az erdőtüzek elleni védekezésről

A tudományos tanácskozás fővédnöke, Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott, összetett folyamatok következménye, hogy egyre gyakoribbak az erdőtüzek, a csapadékhiánnyal, az aszályos helyzettel és a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásával egyaránt magyarázható. Hozzátette, a konferencia jó alkalom arra, hogy a szakemberek beszéljenek a problémákról és értékeljék azokat, így születhetnek jó megoldások.

Kling Zoltán, az NKE Víztudományi Karának oktatási dékánhelyettese annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem, az erdészeti ágazat, valamint az agrárszektor szakirányítói és képviselői egy helyen értekeznek, tudásuk, terepi tapasztalataik és együttműködési készségük nagyban segíti, hogy a Kiskunság értékes természeti területeit megóvjuk, és a helyi közösségek biztonságát hosszú távon garantálni tudjuk.

Dr. Bognár Balázs PhD tű. dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke az erdőtüzek elleni védekezést három szóban foglalta össze: megelőzés, felkészülés, együttműködés. A megelőzéshez korszerű kutatásokra, egységes módszertanra, a felkészüléshez a tűzoltóság, az erdészet, a természetvédelem és a tudomány összehangolt munkájára, míg az együttműködésnél az erdészek, a kutatók, a katasztrófavédelmi szakemberek, az agrárszakértők, az önkormányzatok és a civil szervezetek partnerségére van szükség. Elmondta, a konferencia célja, hogy összekapcsolja a tudomány eredményeit a gyakorlati tapasztalatokkal, bemutassa a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatokat, és megvitassa azokat a módszereket, amelyekkel erősíthetjük térségünk és országunk ellenálló képességét. 

Az „Erdő, klíma, ökológia” témakörben dr. Pálvölgyi Tamás, az NKE Víztudományi Karának dékánhelyettese „Éghajlati sérülékenység és klímaadaptáció az erdőtüzek és az aszály területén” címmel tartott előadást.

A HUN REN Ökológiai Kutatóközpont két tudományos főmunkatársa Dr. Kröel-Dulay György PhD. és Dr. Biró Marianna PhD., valamint Molnár Ábel Péter, a MATE VTI Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék tanársegédje közös előadásukban kifejtették a Homokhátság növényzetének hosszú távú változásait és a klímaváltozás hatásait. Ezt követően Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettes osztotta meg gondolatait az erdők tűzveszélyességének várható változásairól Bács-Kiskun vármegye tekintetében.

Barta-Vámos László tűzoltó alezredes, a BM OKF tűzvédelmi főosztályvezetője az idei szabadtéri tűzesetek európai tapasztalatairól beszélt. Összefoglalójában kiemelte a 2017-ben bekövetkezett, Portugália történetének legtöbb halálos áldozatát követelő erdőtüzét. Az esetet követően egy független bizottság dolgozott a hiányosságok feltárásán, amelynek eredményeként megszületett a Biztonságos Falvak program, amely gyakorlati útmutatást nyújt a lakosság biztonságát célzó intézkedések végrehajtásához.

Bács-Kiskun vármegyei hosszantartó, nagykiterjedésű erdő- és vegetációs tűzesetek tapasztalatait Tóth Imre tű. alezredes, a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője dolgozta fel és adott róla tájékoztatást a résztvevőknek.

A változó erdőtűzkockázatról és az előrejelzés terén meglévő fejlesztési lehetőségekről Debreceni Péter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti felügyelője szólt. „A klímaadaptáció lehetőségei az erdőtűz elleni védelemben” címmel dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti főfelügyelője tartott előadást, amelyben részletezte az Integrált Erdőtűzvédelmi akcióterv elemeit. 

A konferencia utolsó blokkjában az erdőtüzek detektálásáról és nyomon követéséről dr. Restás Ágoston, az NKE egyetemi tanára osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A nap záró előadásában dr. Pimper László tűzvédelmi mérnök az erdőtüzek elleni védelem során használt technikai eszközöket mutatta be.