Önkéntes járási mentőcsoportok

Az integrált katasztrófavédelmi rendszeren belül működő polgári védelem eszköze a széles értelemben vett közbiztonság fenntartásának, s jelentős a szerepe a nemzetgazdaság működőképességének megőrzésében. A szakterület mindehhez a kockázatok beazonosításával, a tervszerű megelőzéssel, a váratlan helyzetekre való felkészüléssel, az önvédelmi képesség fokozásával, és nem utolsó sorban az erők és eszközök többszörözésével járul hozzá. A 2013-as év mérföldkőnek bizonyult a védekezés „társadalmasításában”. Ez egyrészről a történelmi dunai árvízi védekezés során tapasztalt nemzeti összefogásban, másrészről a mind nagyobb számban létrejövő önkéntes mentőszervezetek formájában öltött testet.

A hatékony megelőzés, felkészülés és beavatkozás alapja, hogy az esemény kezelésében érintett szervek, szervezetek ismerjék a települések valós veszélyeit. A szakterület még 2012-ben, valamennyi veszélyeztető hatás figyelembevételével azonosította a települések kockázatait, és valós veszélyeztetettségük alapján osztályba sorolta őket. (A besorolást évente vizsgálják felül.)

Azért, hogy a vármegye és a járások rendelkezzenek önmentő képességgel, a települések besorolásának figyelembe vételével a területi rendeltetésű Petőfi Mentőcsoportot követően Bács-Kiskun vármegye mind a 11 járásában önkéntes járási mentőcsoport alakult. A járási mentőcsoportok a vármegyében összesen csaknem 300 tagja tehát helyben képes szükség esetén reagálni, hatékonyan és gyorsan kiegészítve a hivatásos erők képességeit.

A mentőcsoport komponensekből áll, melyek a következőek:

• Vezetési komponens;
• Műszaki és kárfelszámoló komponens;
• Kutatás-mentési komponens;
• Elsősegélynyújtó komponens
• Logisztikai komponens

Vezetési komponens feladatai:

• A mentőcsoport riasztási, értesítési rendszerének kialakítása, működtetése, alkalmazásának megtervezése, megszervezése.
• Alkalmazás során a szervezeti egységek szakmai irányítása, kapcsolattartás a mentést irányító, vezető szervekkel, a mindenoldalú biztosítás megszervezése.
• A lakosság tájékoztatási, riasztási feladatokban, menetbiztosítási és rendfenntartási feladatokban való közreműködés más döntéshozó és együttműködő szervekkel.

Logisztikai komponens feladatai:

• A káresetek felszámolásához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok és berendezések szükség szerinti biztosítása.
• Folyamatos kapcsolattartás, információegyeztetés komponensek vezetőivel.
• Váltás, étkeztetés, pihentetés lehetőségeinek megszervezése.
• Kapcsolattartás a parancsnokság és a helyi önkormányzat polgármesterével.
• Kapcsolattartás a helyi karitatív és egyéb együttműködő szervezetek vezetőivel.
• Kapcsolattartás az írott és elektronikus média képviselőjével.
• Lakossági tájékoztatók készítése.

Műszaki és kárfelszámolási komponens feladatai:

• A riasztás vétele után a feladat jellegének megfelelő csoportosításában a meghatározott technikai felszerelésekkel gyülekezés a megalakítási helyen.
• A megalakítási helyen a személyi állomány és a felszerelés ellenőrzése, feladat pontosítás, szükség esetén speciális és gyakorlati gyorsított ütemű felkészítés.
• A vízkár-elhárítási feladatok megkezdése és végrehajtása a feladat jellegének megfelelően, (védműépítés, szivattyúzás stb.)
• rendkívüli időjárási kapcsán keletkezett károk kapcsán ideiglenes helyreállítás, útra dőlt fák eltávolítása stb.
• A vízkár-elhárítási feladatok helyi szakmai irányító iránymutatásai alapján történik.
• Részt vesz továbbá a szükséges kimenekítési, érték- és életmentési, táborépítési, megvilágítási, egyéb műszaki feladatok végrehajtásában.

Egészségügyi komponens feladatai:

• Közvetlenül a káreseményhez települve a legsürgősebb beavatkozások elvégzése, elsősegély-nyújtási feladatok ellátása.
• A kórházba szállításra váró, ellátott betegek felügyelete.
• A mentésben résztvevő személyek egészségügyi biztosítása.