Vis Maior támogatás

Általános rendelkezések:

A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő épületben, építményben, partfalban vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása.

Értelmező rendelkezések:

Folyó jellegű működési kiadások: a helyi önkormányzat kötelező feladatellátásához kapcsolódó működési költségek, dologi kiadások, karbantartási, javítási költségek, eszköz- és készletbeszerzések költsége, személyi jellegű kifizetések, és az ehhez kapcsolódó járulékok, mely alól kivételt képez a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakalegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége

A támogatási alapelvek:

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet

• az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására,
• a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – a helyi önkormányzat tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy helyi önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épületet, építményt, partfalat vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épületet sújtó, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására,
•  ha a szúnyogok által okozott ártalom óránkénti mértéke a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak nyilatkozata szerint csípésszámban kifejezve személyenként meghaladja az 50 csípést – katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására

A támogatás igénylésének feltétele:

A támogatás

• a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében akkor vehető igénybe, ha

aa) a helyi önkormányzat a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában és területén ár- és belvízi védekezéssel kapcsolatban a költségvetési évben bejelentett és 2. melléklettel igazolt vis maior pályázattal rendelkezik és

ab) a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés legkésőbb a költségvetési év augusztus 31-éig lezárul,

• belvízi védekezés esetében akkor vehető igénybe, ha a legalább másodfokú védekezési fokozat elrendelése megtörtént,
• utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek esetében akkor vehető igénybe, ha a károsodása helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti,
• rendkívüli téli időjárás esetén a védekezési költségekhez kizárólag akkor vehető igénybe, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) hófúvás miatt az adott térségre a legmagasabb veszélyességi szintű figyelmeztetést adott ki.

A támogatás – pince-, partfalomlás és földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. A 3. § (10) bekezdése szerinti eset kivételével nem igényelhető támogatás az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre és felújítási előirányzatok pótlására.

A települést ért olyan különösen súlyos természeti kár esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vagy helyre nem állíthatóvá vált, a támogatás kivételesen a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet (a továbbiakban: lakossági támogatás). A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint a helyi önkormányzat által nyújtott támogatások (így különösen átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítéséhez használható fel. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A pályázatban a lakossági támogatásra vonatkozó igényt védekezési költségként kell feltüntetni.

A támogatás igénylése:

Az önkormányzat az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített, lezárt támogatási kérelmét kötelező mellékletek becsatolásával káresemény bejelentését követő 40 napon belül köteles benyújtani a Magyar Államkincstárnak, illetve az illetékes megyei kormányhivatalnak. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

A támogatás mértéke:

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés és

• utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása,
• pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,
• oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,
• igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,
• ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,
• közmű és műtárgyai károsodása

esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén az elismert költségek 70%-a.

A helyi önkormányzat – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítést kivéve – 70%-nál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a helyi önkormányzat

• a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy
• teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki.

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke az elismerhető költségek 100%-a

• a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében,
• a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében,
• a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete szerinti alapvető lakossági szolgáltatások ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú épületek, építmények, partfal helyreállításával és a védekezéssel összefüggő költségek esetében, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.

A költségek között nem számolható el:

A költségek között nem számolhatók el:

• az eszközök beszerzése,
• a megelőző munkálatok,
• a fejlesztések a vis maior kormányrendelet 3. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével,
• a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével – a rovar- és kártevőirtás költségei,
• a folyó jellegű működési kiadások.

Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az lakott külterület megközelítését veszélyezteti.

Döntéshozatal:

A támogatási igényekről a beérkezést követő 90 napon belül - szakmai javaslatok kikérésével - a miniszter dönt. A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség. A támogatott tevékenységre vonatkozóan a miniszter az ebr42 rendszerben elektronikus támogatói okiratot ad ki.