Katasztrófavédelem alapfokon
- Honnan tudható meg, hogy veszélyhelyzet van? Mit kell tenni, ha a katasztrófavédelem elzárkózásra szólít fel?
- A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?
- Hol működik viharjelző szolgáltatás?
- Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?
- Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?
- Kihez forduljak, ha a vihar miatt károsodott a házam? Kaphatok-e pénzügyi támogatást a katasztrófavédelemtől?
- Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?
- Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén
- Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?
- Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?
- Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?
- Ózdi martinsalakos házam károsodását 2004 februárjában jelentettem be a község jegyzőjének. Részesülhetek-e támogatásban, mik a támogatás feltételei?
- Ózdi martinsalakos házamat 2005-ben vizsgálták meg és „B” kategóriába sorolták. Azóta felmérés nem volt, de a házam állaga egyre romlik, újabb és újabb repedések jelennek meg rajta. Mit tehetek, kihez fordulhatok?
- Tudnivalók a szén-monoxid (CO) veszélyeiről!
- ha az utcán közlekedünk, a legrövidebb időn belül menjünk zárt helyre;
- ha munkahelyen, iskolában tartózkodunk, a munkahelyi vezető, vagy intézményvezető által kiadott intézkedések szerint kell cselekedni;
- otthon tartózkodás esetén a lakás nyílászáróit légmentesen zárjuk be;
- figyelje a hangosbemondó által közölt utasításokat (közleményeket), kapcsolja be a televíziót, mert a helyi kábeltévé is adhat információkat;
- lehetőség szerint a ház, illetve a lakás legfelső emeletén helyezkedjen el;
- átmenetileg fogadja be azokat a járókelőket, akiknek nincs hova menniük.
A meteorológusok a legnagyobb fokú riasztást rendelték el. Mi ilyenkor a teendőnk?
Hol működik viharjelző szolgáltatás?
Ki felelős a vihar jelzések kiadásáért?
Mi a viharjelzés esetén követendő magatartási szabály?
Tűzveszély otthonunkban – mire figyeljünk?
Gyakran Ismételt Kérdések a tűzmegelőzés terén
- A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatos kérdések és válaszok
9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet | OTSZ - 1. rész | OTSZ - 2. rész | OTSZ - 3. rész | OTSZ - 4. rész | OTSZ - 5. rész
Összehasonlító táblázat -
Vagyonvédelmi berendezés létesítése tűzjelzés céljára
Vagyonvédelmi berendezés tűzjelzés céljára csak ott létesíthető, illetve a tűzjelző berendezés vagyonvédelmi jelzéseket abban az esetben fogadhat, ahol a beépített tűzjelző berendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi hatóság nem írja elő.
HCFC oltógázzal (pl.: NAF S-III) töltött tűzoltó készülékek utántöltése, karbantartása
A 94/2003. (VII.02.) Korm. Rendelet az Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az ózonkárosító anyagokról szóló 2037/2000. EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. 2004. május 01-jétől az EU-s szabályok hatályba léptek, ezért a HCFC oltógázokkal (pl.: NAF S-III) töltött tűzoltó készülékek utántöltése, karbantartása tilos. Azonban készenlétben tartásuk a gyártástól - ha ez 2004. április 30. előtti - számított első karbantartási ciklusig megengedett. (2006. március)
Elzárószerelvény nélküli, egyszerű sugárcsövek alkalmazása
Falitűzcsap szekrények:
A lapos tömlővel szerelt falitűzcsap szekrények követelményeit meghatározó MSZ EN 671-2 szabvány tartozékként elzárható sugárcsövet határoz meg. A honosított szabvány harmonizálása óta már csak ilyen tűzcsap telepíthető. A már hatályon kívül lévő MSZ 9971/6 szabvány lehetővé tette falitűzcsap szekrényben egyszerű sugárcső elhelyezését is. Amennyiben az ilyen szabvány szerint telepített tűzcsapszekrényekben a sugárcső cseréje indokolt, javasolt elzárható típusura cserélése.
Szerelvényszekrények:
A szerelvényszekrényekre jelenleg nem vonatkozik hatályos jogszabályi előírás, honosított, harmonizált szabvány. Az OTSZ módosításaként kiadásra tervezett jogszabály 1 számú melléklete szabályozza a tűzoltó szakfelszerelések követelményrendszerét. A sugárcsövekre vonatkozó előírások alapfeltételként írják elő a sugárcső elzárhatóságát. Ennek alapján a szerelvényszekrényekbe a jogszabály hatálybalépése után már csak elzárható sugárcső helyezhető el új telepítésnél, illetve szerelvény cserénél. Mivel a hatályon kívül helyezett MSZ 9771/7 szabvány lehetővé tette az egyszerű, nem elzárható sugárcső elhelyezését szerelvényszekrényben, jelenleg ezek cseréje nem írható elő.
Tűzoltó taktikai, munkabiztonsági és kezelhetőségi szempontból a nem elzárható sugárcsövek használata a legrosszabb, egy személy gyakorlatilag nem is tudja alkalmazni, mivel az elzáró szerelvények a tűzcsapon, vagy az állványcsövön vannak. A tűzcsap nyitásakor a tömlő végén elszabaduló sugárcső anyagi kárt vagy személyi sérülést okozhat, ráadásul a vízkár is jelentős lehet. Ennek alapján javasoljuk, hogy törekedjenek meggyőzni ügyfeleket, hogy biztonsági okokból cseréljék le az elavult sugárcsöveket korszerűbb elzárható, szórt és kötött sugár előállítására egyaránt alkalmas sugárcsövekre. (2006. július)Jelölés tűzoltó vízforrások és vízszerzési helyek ellenőrzésekor
Tűzcsapszekrények karbantartásával kapcsolatban a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 1. rész III. fejezet, továbbá az MSZ EN 671-3:2001 honosított szabvány fogalmaz meg előírásokat. Az OTSZ szerint a vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
a vízkivételi hely egyértelmű azonosítását,
az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, javítás időpontját,
az ellenőrzést, felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát, megállapításait,
a javítást végző nevét, szakvizsga bizonyítványának számát és a javítás megnevezését.
Továbbá a fali tűzcsapokat és tűzcsapszekrényeket megfelelés esetén az ellenőrzést követően fémzárral kell ellátni. Az MSZ EN 671-3 szabvány 10. szakasza szerint a karbantartásra vonatkozó adatokat - "ELLENŐRIZVE" felirat, karbantartó neve, címe, felelős személy, karbantartás időpontja - egy címkén kell jelölni, amely nem takarhatja el a gyártó jelöléseit. Álláspontunk szerint a karbantartás igazolására a napló és a fémzár mellett a szabványban említett címke is használható, azonban alkalmazása nem kötelező.
Kötelező VdS engedély?
Magyarországon a beépített tűzvédelmi berendezések forgalmazására, alkalmazására a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) 13. §-a állapít meg követelményeket. A Ttv. 13. § (1) bekezdése szerint forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani csak megfelelőségi igazolással rendelkező építési terméket, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező tűzoltó-technikai terméket, tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést lehet. Amennyiben a tűzoltó-technikai termékre nincs tűzvédelmi biztonságossági követelmény, azt csak a tűzvédelmi hatóság (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) vizsgálaton alapuló engedélye alapján lehet forgalomba hozni, beépíteni, használni és készenlétben tartani. Jogszabály nem írja elő, hogy egy Magyarországon beépítésre kerülő tűzvédelmi berendezésnek rendelkeznie kell VdS engedéllyel. (2007. február)
OKF honlapon felsorolt engedélyezett termékek
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján azok a termékek szerepelnek, amelyekre az OKF adott ki forgalmazási engedélyt. Jelenleg a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező termékek listáját az OKF nem teszi közzé honlapján. Ettől függetlenül a tanúsított termékek a jogszabályoknak megfelelően forgalmazhatók, beépíthetők, használhatók és készenlétben tarthatók. (2007. március)
Beépített hő- és füstelvezető berendezések karbantartása, felülvizsgálata
A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2. rész (Beépített tűzvédelmi berendezések) I. fejezet (Általános előírások) 4.3. pontja a beépített hő- és füstelvezető rendszerekre nem vonatkozik. (2008. május)
- Beépített tűzjelző- és oltóberendezések
- Tűzoltó-technikai termékek forgalmazása
- Tűzvédelmi szakvizsga tájékoztató
Meggyulladt az olaj a lábosban, hogyan kell oltani az ilyen tüzet?
- Az égő lábosra, olajsütőre tegyünk fedőt, így az égés azonnal megszűnik – és zárjuk el (kapcsoljuk ki) a tűzhelyet.
- A kereskedelmi forgalomban kapható lángmentesített takaróval fedjük le az égő edényt.
- A konyhában tartsunk készenlétben olyan tűzoltó készüléket, amellyel a konyhában keletkező bármilyen tűz (elektromos, olaj) biztonsággal eloltható.
Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?
| 1 évig élni 80 km-re egy normálisan működő atomreaktortól | 0,00009 mSv |
| 1 db banán elfogyasztása | 0,0001 mSv |
| 1 évig élni 80 km-re egy széntüzelésű erőműtől | 0,0003 mSv |
| Egy kézröntgen felvétel | 0,001 mSv |
| Képcsöves monitor használata 1 éven át | 0,001 mSv |
| Egy napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon | 0,002 mSv |
| Egy napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon | 0,008 mSv |
| Egy mellkas-átvilágítás | 0,02 mSv |
| Egy tengerentúli repülőút | 0,05 mSv |
| Egy mammográfiás felvétel | 3 mSv |
| Egy évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon | 2,4 mSv |
| Egy mellkasi tomográf (CT) felvétel | 5,8 mSv |
| Az évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozók esetén | 20 mSv |
| A legkisebb dózis, amely már egyértelműen növeli a rákbetegség kockázatát | 100 mSv |
| A baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis | 250 nSv |
| A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatásokat okozhat | 400 mSv |
Milyen forrásokból ér bennünket (ionizáló) sugárzás?
A források lehetnek természetes, vagy mesterséges eredetűek. Természetes forrásnak tekintjük a világűrből, illetve a Napból hozzánk érkező kozmikus sugárzásokat. Az ezek által okozott sugárzás annál nagyobb, minél magasabb helyen élünk. Radioaktív izotópok találhatóak a talajban is. Az ezektől eredő sugárzás a talaj összetételétől függ. Az építőanyagok is tartalmaznak kisebb-nagyobb mértékben sugárzó anyagot. Külön fel kell hívnunk a figyelmet a talajból és az építőanyagokból kiáramló nemesgáz, a radon jelenlétére. Ezt ugyanis belélegezzük, és bomlástermékük a tüdőnkben lerakódva folyamatosan sugarazzák szervezetünket. Egészében azt mondhatjuk, hogy Magyarországon az átlagos háttérsugárzás körülbelül 2,4 mSv/év.
A mesterséges sugárforrások a legutóbbi 100 évben jelentek meg. Egy részüket orvosi alkalmazásra, más részüket ipari felhasználásra (például energiatermelésre) készítik. Egy iparilag átlagosan fejlett országban élő állampolgár teljes terhelésének körülbelül négyötöde természetes eredetű, egyötöd az orvosi vizsgálatok és kezelések során érkezik. A többi forrás hatása elhanyagolható.
Magyarországon az ország sugárzási helyzetének folyamatos figyelését, a háttérsugárzási szint folyamatos monitorozásán alapuló korai figyelmeztetési, riasztási és tájékoztatási feladatokat, továbbá a nemzetközi radiológiai monitoring mérési adatok nyomon követését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja (NBIÉK) látja el. Az NBIÉK az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer radiológiai távmérő hálózat (OSJER TMH) működése során nyert mérési adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követéséhez.
Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosai támogatásának feltételeit a 40/2003.(III.27.) kormányrendelet, és 2003. óta az adott évre vonatkozó költségvetési törvények rögzítik.
Támogatásban részesíthető minden lakástulajdonos, aki lakóépületének károsodását 2002. január 15-ig bejelentette és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte.
A rendelet értelmében a tulajdonosnak vállalnia kell, hogy amennyiben helyreállított vagy vásárolt lakóingatlanát öt éven belüli elidegeníti, a támogatásként kapott összeget az állam számára visszafizeti, és hozzájárul ahhoz, hogy ennek biztosítékaként az újonnan épített vagy vásárolt, illetve a helyreállított lakóingatlanra jelzálogjog, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be a Magyar Állam javára. A támogatás célja az ózdi martinsalak felhasználása következtében legveszélyesebb műszaki állapotba került lakóingatlanban élők lakhatási feltételeinek biztosítása.
Aki valamilyen oknál fogva elmulasztotta a határnapot (pl.: nem szereztek tudomást a kormányzati döntésről, vagy 2002. január 15-e után szembesültek azzal, hogy házuk ózdi martinsalak felhasználásával épült stb.), és csak azt követően jelentették be, vagy kívánják bejelenteni ózdi martinsalakos ingatlanukat, a jelenlegi jogi szabályozás értelmében nem jogosultak támogatásra. Az ő kárenyhítésük későbbi kormányzati döntés függvénye.
Amennyiben az ÉMI Kht. általi felülvizsgálat és a lakóingatlan épületkategóriába sorolását követően annak állaga tovább romlik, a tulajdonos:
- saját költségére soron kívül kérheti az ÉMI Kht-től lakóingatlana szakértői felülvizsgálatát. Amennyiben a kérelem megalapozott (az új felülvizsgálati besorolás alapján születik meg és válik jogerőssé a jegyzői kárenyhítési határozat), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szakértői díjat – az ÉMI Kht. szakértői felülvizsgálati díj eredeti számlája ellenében – visszatéríti;
- kérheti lakóingatlana állapotának I. fokú építésügyi hatóság általi vizsgálatát. Ha a károsodás mértéke indokolja, a hatóság elrendeli a ház bontását. Az azonnali bontást elrendelő határozat alapján a lakóingatlan „E” kategóriába sorolható, amely alapján a kárenyhítési eljárás megindítható.
- Az eljárás minden esetben a károsult kérelmére indul meg. Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóingatlanok tulajdonosainak kárenyhítése a település jegyzője által meghozott kárenyhítési határozat alapján történik.
Tudnivalók a szén-monoxid (CO) veszélyeiről!
Hogyan alakulhat ki veszélyes helyzet?
A szén-monoxid (CO) a tökéletlen égéskor keletkező melléktermék. Színtelen, szagtalan, ezért érzékszerveinkkel lehetetlen észrevenni. A szén-monoxid-mérgezés kezdeti tünetei a hányinger és a fejfájás, azonban szervezetünk nem minden esetben képes a megfelelő reakcióra, márpedig a szén-monoxid jelenlétének késői felismerése könnyen tragédiához vezethet. A szén-monoxid a lakás légterébe a kéményen keresztül, vagy a tüzelőberendezésen keresztül kerülhet. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék (füstgáz) visszaáramlik a lakásba, míg a nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött fürdőszobai átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül is juthat szén-monoxid a lakótérbe.
Hogyan előzhető meg a veszély?
1. Épületen kívüli berendezés.
A legkézenfekvőbb megoldás, ha a fűtőberendezést és kéményt úgy helyezzük el, hogy ne legyen közvetlen kapcsolata a lakótérrel. Tudnivaló, hogy nem minden épület esetében valósítható meg a különálló kazánhelyiséggel kialakított központi fűtés.
2. Épületen belüli berendezés, de a légtérkapcsolat kizárva.
Az épületen belül elhelyezett zárt égésterű, úgynevezett „C” típusú gázkészülékek működésük során nem a helyiség levegőjét használják, hanem a kültérből közvetlenül szívják be a levegőt, ezért üzembiztos működésük mellett a lakótérben szén-monoxid jelenlétével nem kell számolni.
3. Épületen belüli berendezés és közvetlen légtérkapcsolat.
A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött („A” típusú), valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött („B” típusú) gázkészülékek működésük során a helyiség levegőjét használják. Ezért alapvetően befolyásolja megbízható működésüket a helyiségek építészeti kialakítása és használata.
Aki „A” vagy „B” típusú gázkészülékkel rendelkezik és fokozott légzárású nyílászárók beépítését vagy a meglévő nyílászárók tömítését, esetleg elszívó/szellőző ventilátorok beépítését tervezi, annak előzetesen terveket kell készíttetnie arra jogosult tervezővel és azokat jóvá kell hagyatnia a területileg illetékes gázszolgáltatóval (elosztói engedélyes).
Épületen belül a gáz, szilárd vagy éghető folyadék halmazállapotú tüzelőanyaggal működő tüzelő-fűtőberendezések használata esetén különösen fontos gondoskodni a levegő pótlásáról, a helyiség szellőztetéséről. Ezért gondoskodni kell a berendezéseknek helyet adó helyiségek folyamatos légutánpótlásáról, rendszeres szellőztetéséről gépi vagy természetes úton. A lakások rendszeres szellőztetésének nem lehet akadálya a téli időszak és a néhány percig beáramló hideglevegő. A megfelelő levegő-utánpótlás hiánya, a szellőztetés elmulasztása a lakásban CO felhalmozódáshoz és tragédia bekövetkezéséhez vezethet.
A kereskedelmi forgalomban kapható szén-monoxid érzékelők (riasztók) a légtérbe került veszélyes mennyiségű szén-monoxid jelenlétét képesek jelezni, ezért azok alkalmazásával tovább növelhetjük otthonunk biztonságát.
A szén-monoxid-mérgezések megelőzését célzó, társadalmi célú rövidfilm.
