Rendkívüli időjárás veszélyeztetettség



A rendelkezésre álló műszeres megfigyelési adatok és több éves adatok tanulsága szerint Bács-Kiskun megye éghajlata egyáltalán nem tekinthető állandónak. Benne hosszabb-rövidebb ideig tartó, folytonos és állandó ingadozások és változások figyelhetők meg. Megyére a felszíni és cirkulációs viszonyok jellege miatt az időbeni változékonyság éghajlatunk állandó jellemvonása. Megyénk földrajzi helyzete miatt változó erősségű és időtartalmú szárazföldi és tengeri befolyás alatt áll.

A légnyomás napi maximuma délelőtt és este 10-11 óra között van. A légnyomás aperiodikus változásai jelentősek, hiszen az időjárás változásait mindig légnyomásváltozás kíséri, vagy jelzi. Jelentős a légnyomás csökkenése a magassággal. Bács-Kiskun orografikus viszonyait figyelembe véve a legalacsonyabb területeink és Kékestető között az átlagos nyomáskülönbség 100 hPa. Az Alföld közepén, elsősorban a Tisza táján mutatkozó zárt , alacsony nyomású terület kialakulásához az igen erős nyári felmelegedése folytán előálló felszálló légáramlások is hozzájárulnak.

A megye geográfiai helyzete miatt a nyugati, de inkább az ÉNY-i szelek az uralkodóak. Az átlagos szélsebesség 15 – 50 km/óra 3 és 6 fok-os szélerősségnél. A szélsebessége egyes helyeken, elsősorban olyan övezetekben, ahol az erdőművelést felszámolták a fákat, kitermelték elérheti az átlag kétszeresét is, kifutó szelek keletkeznek.

Az országhoz viszonyítva megyénk közepe a leggazdagabb napsütésben, amely jelentős aszállyal társul. Az éves napsütéses órák száma 2050 óra felett van.

A téli időjárási átlagokat vizsgálva a téli napok száma 25-30 között, míg a fagyos napok száma  80-90 nap között van. Az éves csapadék mennyiség 40 évi átlagot számítva 500 és 600 mm között van. A hótakarós napok száma általában 45 nap, mely december 1-15-től február 15-28-ig  tart. Az átlagos hótakaró vastagsága  6-7 cm.

Megyénkre jellemző a nagy napi és évi hőmérsékleti ingás, itt a legmelegebb a nyár, és leghidegebb a tél. Erős a hajlam a késő tavaszi és kora őszi fagyokra. Nagy napfényes bőség, alacsony felhőmennyiség és  páratartalom. Szűkös és szeszélyes csapadékviszonyok és széleloszlás.

A megyében végbement gazdasági átalakulások miatt sok esetben hótorlaszok, hófúvások alakulnak ki. Az elmúlt öt évet figyelembe  véve a Felső-Bácskai részen, valamint Jakabszállás és térségében okozott nagyméretű károkat a rendkívüli, szélsőséges időjárás.

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap